A szervezet megnevezése:
Balogh Ákos egyéni vállalkozó
A szervezet székhelye:
4028 Debrecen, Damjanich utca 37. Fsz. II. ajtó
A szabályzat tartalmáért felelős személy:
Balogh Ákos
Ez a szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. A
szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek során, valamint az
adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor.
Adatvédelmi tisztviselő alkalmazási (kijelölési) kötelezettség kiterjed minden közhatalmi szervre vagy
egyéb, közfeladatot ellátó szervre (függetlenül attól, hogy milyen adatokat dolgoz fel), valamint egyéb
olyan szervezetekre, amelyek fő tevékenysége az egyének szisztematikus, nagymértékű
megfigyelése, vagy amelyek a személyes adatok különleges kategóriáit nagy számban kezelik.
A szervezet adatvédelmi tisztviselőt □ alkalmaz X nem alkalmaz
E szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet tisztségviselőire, alkalmazottaira és
a szervezet adatvédelmi tisztviselőjére.
Dátum: Debrecen, 2026.04.30.
E szabályzat célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a szervezet egyéb
belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak
védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok megfelelő kezelését.
A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére
vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679
rendeletében foglaltaknak.
A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a szervezet
alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai kezelését jogszerűen végezni.
a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete
adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb
szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt
meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az
adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a
tagállami jog is meghatározhatja;
adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált
módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés,
tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés,
továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy
összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb
szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely
információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen
valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes
személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára
vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb
szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a
személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok
kezelésére felhatalmazást kaptak;
az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson
alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést
félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes
adatok kezeléséhez;
az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása
céljából;
álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további
információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét
természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és
technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható
természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy
funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek
alapján hozzáférhető;
adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt
személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását,
jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;
A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható
módon kell végezni.
A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.
A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns legyen, és csak a szükséges mértékű
lehet.
A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes adatokat
haladéktalanul törölni kell.
A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, hogy az érintettek azonosítását csak
szükséges ideig tegye lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak
akkor kerülhet sor, ha a tárolás közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási
célból vagy statisztikai célból történik.
A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési
intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok
jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy
károsodásával szembeni védelmet is ideértve.
Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó
információ esetében alkalmazni kell.
A szervezet adatkezelést végző alkalmazottja fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetőjogi
felelősséggel tartozik a személyes adatok jogszerű kezeléséért. Amennyiben az alkalmazott tudomást
szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy időszerűtlen, köteles azt
helyesbíteni, vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős munkatársnál kezdeményezni.
Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek,
alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-
címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal összekapcsolva
alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának létrehozására és az adott
személy azonosítására.
Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő cselekedettel,
például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett – vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét,
tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok kezeléséhez.
Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes honlap
megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy
a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.
Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások igénybevétele
során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot illetve cselekedet
tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy hozzájárulását személyes adatainak
kezeléséhez egyértelműen jelzi.
Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan
adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai
egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak: egészségügyi szolgáltatások céljából történő
nyilvántartásba vétel; a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása
érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat;
valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is
– teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;
az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai
kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak
forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai
eszköz vagy diagnosztikai teszt.
A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel
összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett biológiai minta
elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a
ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk
kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.
A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a
személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz
kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a gyermekek személyes
adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely marketingcélokat, illetve személyi vagy
felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja.
A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és
bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz
és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok
jogosulatlan felhasználását.
A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést meg kell
tenni.
A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő
kezeléséhez;
az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a
szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;
az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme
miatt szükséges;
az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának
keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges,
kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető
jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az
érintett gyermek.
A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy
szerződéskötési szándék keretében van szükség.
Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor,
vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához
szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell
rendelkeznie.
Az adatkezelést jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más fent említett
természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más természetes személy létfontosságú
érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó
adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.
A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az érintett
létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius okokból,
ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben,
különösen természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van szükség.
Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy
valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre. Az ilyen jogos érdekről
lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az
adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak
alkalmazásában áll.
Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az
érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése
szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.
A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni
többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal
összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az
érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a
személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem
számítanak további adatkezelésre.
Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek, számítástechnikai
vészhelyzetekre reagáló egység, hálózatbiztonsági incidenskezelő egységek, elektronikus hírközlési
hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói, valamint biztonságtechnológiai szolgáltatók által
végrehajtott olyan mértékű személyes adatkezelés, amely a hálózati és informatikai biztonság
garantálásához feltétlenül szükséges és arányos.
A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor
megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a
személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő,
külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.
A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy
nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken
alapulónak minősül.
Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak
igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.
Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is
vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető
módon kell közölni.
Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem
érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás
megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű
módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben
figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a
szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való
hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.
Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét
betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése
csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet
gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy
szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi
azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes
személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése
tilos, kivéve, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több
konkrét célból történő kezeléséhez.
A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a
kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére kizárólag abban az
esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik.
Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy már nem teszik
szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az adatkezelő nem köteles kiegészítő
információkat megőrizni.
Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa az érintettet,
erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.
A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az
adatkezelés tényéről és céljairól.
Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy köteles-e a
személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen
következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak
érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható
formában általános tájékoztatást kapjon.
Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés
időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más
forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül kell rendelkezésre
bocsátani.
Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy
egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése
érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje
különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes
adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik.
Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha
a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való kezelésére az adatkezelés eredeti céljaival
összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléséhez adott
hozzájárulásukat.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára
biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e
célból történő kezelése ellen.
Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra
korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.
A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: 1 év.
Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat alkalmaz.
Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére.
Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre, valamint hogy
képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos jogszabályoknak
megfelelnek.
Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak, valamint a
természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a figyelembevételével kell
meghozni.
Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes
személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat
figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre. E szabályzat alapján
az egyéb belső szabályzatokat felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.
Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre alapján végzett
adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a felügyeleti hatósággal
együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési
műveletek ellenőrzése érdekében.
A tájékoztatás kéréshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról, hogy a szervezet
milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, mennyi ideig kezeli.
A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül, a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell
küldeni.
A helyesbítéshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatának módosítását. Erről
kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül intézkedni kell és a megadott elérhetőségre
tájékoztatást kell küldeni.
A törléshez való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését. Kérelmére ezt
haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást
kell küldeni.
A zároláshoz, korlátozáshoz való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását. A zárolás addig
tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. A kérelemre ezt haladéktalanul, de
legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
A tiltakozáshoz való jog
Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen. A tiltakozást
a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül meg kell
vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést kell hozni és a döntésről a megadott
elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat (kukac) naih.hu
URL https://naih.hu
koordináták: É 47°30'56''; K 18°59'57''
Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A
bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy
tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.
A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében
Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a jogszabályoknak való
megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai felkészítése és a szabályzat megismerése.
Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés koncepcióját. Az
adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell biztosítani jogszerű adatkezelést és
adatfeldolgozást.
Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy – ha az
adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, – kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania,
hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult.
Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen,
ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni és megjeleníteni.
Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást kapjon az adatkezelés
tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt kell megadni és a
tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során annak megszűnéséig megilleti az érintettet.
a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;
a személyes adatok helyesbítése;
a személyes adatok törlése;
a személyes adatok kezelésének korlátozása;
a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;
az adathordozhatósághoz való jog.
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy
hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és
a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási
kötelezettség biztosítható egy olyan biztonságos online rendszer üzemeltetésével, amelyen keresztül
az érintett könnyen és gyorsan hozzáférhet a szükséges információhoz.
Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az információs
önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait késedelem nélkül törölni kell,
amennyiben az érintett személy visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulást.
Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az érintett beleegyezik az
adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, kétség esetén az adatkezelőnek
kell bizonyítania, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult.
Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az adatkezelési szabályok
betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét
betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése
csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet
gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a
felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül – ha lehetséges, legkésőbb
72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, – meg kell tenni a bejelentést a
felügyeleti hatóságnak, kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár
kockázattal a természetes személy jogait tekintve.
Bizonyos esetekben indokolt lehet az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően adatvédelmi
hatásvizsgálatot lefolytatni. A hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy a tervezett adatkezelési
műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat
megállapítja, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok
kezelését megelőzően az adatkezelőnek konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal.
Abban az esetben, ha a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban,
amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus,
nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé, adatvédelmi tisztviselőt kell kinevezni. Az
adatvédelmi tisztviselő kinevezése az adatbiztonság megerősítését célozza.
Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,
megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen
megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó
hozzáférhetetlenné válás ellen.
A nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai
megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok közvetlenül ne legyenek
összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.
Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori
fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes
adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az
adatkezelőnek.
Adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező az alábbi kritériumok alapján:
az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az
igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak
magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és
szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;
az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok büntetőjogi felelősség
megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban
történő kezelésére vonatkoznak.
Amennyiben adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező, akkor arra az alábbi szabályok vonatkoznak:
Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat
szakértői szintű ismerete, valamint az adatkezelés ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.
Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja is lehet, de
szolgáltatási szerződés keretében is elláthatja feladatait.
Az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak kötelező közzétenni az adatvédelmi tisztviselő nevét és
elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal is közölni kell.
Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével
kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon. Biztosítani kell, hogy az
adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükséges források
rendelkezésre álljanak.
Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől nem fogadhat el.
Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben
nem bocsáthatja el és szankcióval sem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő
vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel.
Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi
kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.
Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási kötelezettség vagy az
adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.
Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat, de a feladatokkal kapcsolatban
összeférhetetlenség ne álljon fenn.
Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést
végző alkalmazottak részére;
ellenőrzi az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső
szabályainak való megfelelést;
kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a
hatásvizsgálat elvégzését;
együttműködik a felügyeleti hatósággal.
Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon
kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását,
jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem
vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik felett
rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a
személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést.
Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be kell jelenteni az
illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani
lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg nem jár kockázattal a természetes személyek
jogaira és szabadságaira nézve.
Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően
magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és szabadságára nézve, annak érdekében, hogy
megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.
A szervezet a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli és nyilvántartási célból személyes
adatokat is kezelhet.
Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló önkéntes és határozott
hozzájárulás szolgál. A részletes tájékoztatás – amely kiterjed az adatkezelés céljára, jogalapjára és
időtartamára valamint az érintett személy jogaira – után az érintettet figyelmeztetni kell az adatkezelés
önkéntes jellegére. Az adatkezeléshez való hozzájárulást írásban rögzíteni kell.
Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés az alábbi célokat szolgálja:
a szervezet tagjainak és munkavállalóinak adatkezelése, amely jogszabályi kötelezettségen alapul;
a szervezettel megbízási jogviszonyban álló személyek adatkezelése kapcsolattartási, elszámolási és
nyilvántartási célból;
a szervezettel üzleti kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények és vállalkozások kapcsolattartói
adatai, amelyek természetes személyek elérhetőségi és azonosítási adatai is lehetnek;
A fentiek szerinti adatkezelés egyrészről jogszabályi kötelezettségen alapul, másrészről pedig az
érintett személy kifejezetten hozzájárult adatai kezeléséhez (például munkaszerződés céljából vagy
weboldalon partnerként regisztrált, stb.)
A szervezethez írásos formában eljuttatott – személyes adatokat is tartalmazó – dokumentumok
(például önéletrajz, álláskeresési jelentkezés, egyéb beadvány, stb.) esetében az érintett személy
hozzájárulását vélelmezni kell. Az ügy lezárulta után – további felhasználásra vonatkozó hozzájárulás
hiányában – az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az ügyviteli célú adatkezelés esetében a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és a
nyilvántartásokban szerepelnek. Ezen adatok kezelése a kezelés alapjául szolgáló irat selejtezéséig
tart.
Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelést – annak biztosítása érdekében, hogy a
személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, – évente felül kell vizsgálni, a
pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés esetében is biztosítani kell a jogszabályoknak
való megfelelést.
Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban nem
szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új adatkezelési
célnak megfelelő rész-szabályokat hozzákapcsolni.
Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzathoz kell kapcsolni és azzal együtt kezelni azokat a
dokumentumokat és szabályozásokat, amelyek például az adatkezeléshez hozzájáruló írásbeli
nyilatkozatot tartalmazzák vagy például weboldalak esetén a kötelező adatkezelési tájékoztatót írják
le.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a
természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen
adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános
adatvédelmi rendelet).
– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
– A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI.
törvény.
– A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.)
Korm. rendelet.